A fenti mondat a Volt bejáratánál hangzott el pár éve egy biztonsági ember szájából.. Nos, ha valóban nem az, akkor igazán nem tudom.
Első axióma: Fesztiválozni jó. Egyrészt jó, mint minden barátokkal töltött szabadidős tevékenység, másrészt természetesen zenei élményeket nyújt (persze már ha az ember eljut a koncertekre - erre még visszatérünk) és végül, de nem utolsósorban jelentős szürrealitási forrás, mely tapasztalatok szerencsés esetben humoros kontextusban csapódnak le. A blog célja elsősorban a szórakoztatás, másodsorban az élménybeszámoló jellegű informálás, harmadrészt talán esetenként valamiféle gondolatébresztés (de csak elvétve) - mindez jobb híján első és másodkézből származó élményeken keresztül.

A szerző szakképzettségéről annyit, hogy kronológiailag az első találkozások (tősgyökeres illetve tős-gyökér fővárosi lakos lévén) a Szigethez köthetőek (1998), azóta minden nyáron elkerülhetetlen legalább egy de extrém esetben 3-4 efféle rendezvény meglátogatása. Idei terv: Volt, Sound, Sziget.

Miért ezek?
Először is a Volt az új (vintage) Sziget: a külföldiek aránya viszonylag alacsony, részben a fesztelen kommunikáció miatt családiasabb is, a hangulat jó, ismerősök száma magas, Sopron rulez, a zenei felhozatal általában kedvemre való (a tavalyi FNM kimondottan fasza volt). Szürrealitási faktor: mérsékelt. Zenei ajánló:


Sound: A Balatoni színhely pótolhatatlan, persze ennek az előnyei csak jó időben ütköznek ki, de akkor nagyon. 2 éve például egy kifejezetten kedves lány több más szerencsés egyénnel együtt meginvitált a vitorlásukra, ahol édesapjával a család saját tokaji furmintját fogyasztottuk, majd a naplementében titanikoztunk a partól áradó droidzenére - priceless. Mivel a magam részéről elég szigorú rock/metál vonalon nevelkedtem (persze azért gimnázium óta némi idő már eltelt) és alkoholon kívül más kábítószereket sem nagyon fogyasztok, így elsőre (2 éve) a milliő elég furcsa volt.
Példa 1: Két fuxos úr jön ki épp a tóból:
- Te, szerinted a Móni felránt velünk egy csíkot?
- Nem tudom, de ha ő nem, akkor mi biztos!
(általános derültség)

Példa 2: Guetta koncerten (tudom, nem vagyok sikeres ember) kislány megszólít:
- Szia, nincs véletlenül speed-ed?
- Szia, sajnos nincs.
- És nem tudod kitől lehetne szerezni?
- Nem.
(általános reménytelen kiábrándultság)

De persze az ilyesfajta benyomásokból elsőre fakadó fura érzésen hamar túlteszi magát az ember, és a második házmester után a dzsungel-élményt felváltja a szafari-élmény. Amíg a whiskey-morgan-gyömbérembe nem tesznek GHB-t, leszarom ki mit tol magába. Egyébként az atmoszféra tapasztalataim szerint itt is kitűnő. Azt hinné az ember hogy itt is feszülés van, mint a Vapianóban sorbanálláskor, de random izom tibor például, akivel normális esetben annyi kapcsolatod van, hogy levillog az Árpád hídon a belső sávban 70-nél, itt, ha épp egy asztalhoz kerülsz vele, vidáman kérdezi amikor italért megy hogy neked mit hozzon, és meséli átszellemült fejjel, hogy milyen csodálatos a gyermeke. Téged pedig érdekel. (Persze mint tudjuk a környezet erősen meghatározza az emberek viselkedését - lásd pl. itt). De vett már fel 5 után hazafelé sétálva BMV, dekoratív szőke sofőrrel amiből az anyósülésről derékig lógott ki egy sikoly maszkos ember (zene természetesen maxon). Szóval szürrealitási faktor: Magas.
A zenei felhozatal idén szintén ígéretes (pótolni kell, tavaly lemaradtam Sander Van Doorn-ról pl. bakker), mondjuk például:

Sziget: Nyilván nem olyan már mint rég, de most se rossz (legalább pár nap tervben van). A fesztivál területe veszélyesen nagy, intoxikált állapotban gyakran eltéved az ember. Főleg ha nem sikerül különbséget tenni a Medúza és a Mirror között, és azt hiszed visszajutottál ugyanoda - a 3. után lett gyanús. Itt jegyezném meg azt is hogy meg kéne tiltani, hogy az útkereszteződésben elhelyezkedő kocsmák különböző oldalai ugyanolyan módon legyenek dekorálva, némely helyzetben ez is tájékozódási fiaskót indukálhat.
Szürrealitási faktor: közepes, de performanszok között manapság is akadnak még gyöngyszemek - pl: ez, de régen gazdagabb volt a bizarrság palettája. Lásd pl: itt (és Mambo Kurt is hiányzik a nagyszínpadról)
A legtöbb régi élmény ide köt egyébként. Volt egy év amikor Pepsi-szigetként futott, és az ezen reklám koncepciójára létrehozott Shaolin udvar akadálypályáján sikerült kitörni a bokámat. Ezután a hangosító mögött ülve próbáltam élvezni a Slayer-t, de minden arra járó belerúgott a feldagadt lábamba a sötétben, ami akkor hevesebb negatív érzéseket szült bennem, mint amiket pl. a  Chemical Warfare című dal próbál közvetíteni..
Az idei Szigetes wurlitzerből:






Más fesztiválok miért nem?
Egyrészt persze pénz, idő, de ideológiai okai is vannak. A kisebb fesztiválokon (habár nyilván olcsóbbak) számomra érdekes külföldi előadó nem nagyon akad, a magyar zenekarok értékelhető szegmensének jó része pedig a fenti három helyszínen is megtekinthető. A hazai hakni-hadtestből az elmúlt 10-15 év alatt nagyon elegem lett, a Beatrice fellépései például, amiket régen kedveltem (hogy a Szigetes ŐsBikini bulikról ne is beszéljek) mostmár hangos szitkozódást szoktak belőlem kiváltani (mondjuk ez esetben azóta a zenekar is jelentősen változott).
Természetesen lehet mondani hogy fesztiválra nem a fellépők miatt megy az ember, de én igenis azért fizetek, hogy ha épp kedvem van, akkor odamehessek egy valamilyen nem mindennapi koncertre - persze, ahogy Fábry Sándor is megmondta még anno, a muszáj, az nem jó semmilyen témában (vö: "fakultatív, baszáskényszer nélküli kuplerájlátogatás"), de a lehetőség megnyugtat.
Tokaj jó hely, főleg a Borostyán pincészet, de még jobb ha épp nincs Hegyalja és nyugodtan be lehet ülni bárhová. Sopronban a Cézár elég messze van a fesztiváltól ahhoz, hogy tudjak még marhanyelvet enni, amikor épp akarok.
Ja, és SZIN-en veszélyesek a vízforgató nélküli melegvizes medencék - én megúsztam egy tüszős mandulagyulladással (elsőre a doki mononukleózissal gyanusított, mondván hogy én biztos mindenféle ismeretlen lánnyal nyálcseréltem), így utólag belegondolva nem is jártam olyan rosszul - biological warfare kills!


A bejegyzés trackback címe:

https://fesztivaljunkie.blog.hu/api/trackback/id/tr35188146

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása