Hát igen, közhely, de lassan tényleg. Viszont nem triviális, mit is hívunk pontosan fesztiválnak..

1. Régen még megfelelő lett volna hogy "olyan többnapos zenei rendezvény, aminek a bejáratánál punkok tarhálnak", de sajnos mára a szigettől is eltűntek.

2. Ahol mobilvécék vannak.

3. Ahol ott van Lacika (a képen a Brains basszerosával)
lacika3.jpg

Mindenesetre az idei első fecske a szentendrei Eleven Kert lett, ami egyrészt az utolsó definíció szerint megüti a mércét, másrészt tegnap illetve ma indul, és kitűnő helyi zenekarok láthatóak, ennek kapcsán következzék most egy kis ajánló (Nagyszínpad! Nagyszínpad!)


Tehát annak aki teheti, irány a középeurópai művészet fővárosa! 600 a napijegy, 480 a dobozos staro.

A fesztiválozáshoz gyakran (szinte elengedhetetlenül?) hozzátartozik a tudatmódosítás, most ezzel kapcsolatban a tudatmódosító szerek bizonyos aspektusairól lesz szó.
Ez a sorozat nem lesz túl hosszú, és annyiban eltér az előző posztban lefektetett alapelvektől, hogy dominánsan nem pszichoaktív anyagokkal kapcsolatos saját tapasztalatokról lesz, szó, hanem alkalmanként, mint ez esetben is például, egy-két olyan adat, vélemény, eredmény közléséről, ami megítélésem szerint kevésbé közismert, így talán nagyobb valószínűséggel tarthat számot érdeklődésre.

Ebben a részben megpróbálok Rózsaszín Pitbull linkelése nélkül írni a témáról, remélem menni fog.


Általánosságban: A fű hatóanyaga a THC (tetra-hidro-kannabiol), az alkohollal (mint elterjedtsége miatt most referenciaként használt pszichoaktív anyaggal) szemben sokkal specifikusabb hatású. Az alkohol az idegsejtekre elsősorban a GABA és glutamát függő jelátviteli mechanizmusok befolyásolásán keresztül van hatással, amik a központi idegrendszer leggyakoribb kommunikációs mechanizmusai (tehát kb minden agyi idegsejtre hat, ráadásul elég hasonlóan). A THC ezzel szemben a CB1 és CB2 jelű G-protein csatolt receptorokon hat, így közvetlenül csak azon sejtekre gyakorol befolyást, amiken ez a receptor megtalálható - bár mint látni fogjuk, a közvetett hatás is jelentős lehet. A két receptor más-más hatást válthat ki, ami a mikrokörnyezettől (épp milyen sejtben vagyunk) is függhet. Az idegsejtek mellett egyébként még immunsejtekben található jelentős mennyiségű cannabinoid receptor (jellemzően CB2 -lásd pl. itt: 1). A központi idegrendszerben CB1 receptorok találhatóak például a cortexben, ami a tudatos idegi aktivitás egyik fő helyszíne, ez magyarázza a "kábítószeres cigaretta" elfogyasztása után közvetlenül fellépő bódultságot, esetleges eufóriát, jovialitást, kreativitás változást, és libidó emelkedést (habár ez már talán inkább amygdala illetve hipotalamikus eredetű). Mindenesetre a magasabb specificitás miatt az agyra gyakorolt hatás tekintetében ha az alkohollal szeretnénk párhuzamot vonni, én a következő hasonlatot ajánlanám: Alkoholt vagy THC-t fogyasztani olyan mint amikor egy kalapáccsal illetve egy csavarhúzóval próbáljuk befolyásolni egy repülőgép működését - az alkohollal vett efféle párhuzam egyébként a drogok többségének esetében helytálló.

Ebben a cikkben viszont nem a tudatmódosító hatással kívánok foglalkozni, hiszen (legalább is szerintem) azt közvetlen illetve közvetett tapasztalatokból már mindenki elég jól ismeri. Kevéssé közismert viszont, hogy miért lehet a THC fogyasztás esetleg veszélyesebb a hölgyekre nézve.

Speciálisan: A GnRH (Gonadotropin Releasing Hormone) neuronok, a Hypothalamus nevű agyterületen találhatóak, és mint látni fogjuk, centrális szereplői a női hormonális és méhnyálkahártya ciklus szabályozásának.
hypo3.jpg
(a kép forrása)
A GnRH neuron sejttestek axonjai egészen az agyalapi mirgy érhálózatáig lenyúlnak, ahol a GnRH nevű hormont a keringő vérbe juttatják. Ez a hormon még itt a hipofízisben ún. gonadotróp sejteken hat, melyek hatására az FHC és LH nevű hormonokat termelik (ezek termelését még több más foktor is befolyásolja, de a GnRH esszenciális).
Az LH és az FSH a véráramba jutva közvetlen hatással van a peteérésre és a méhnyálkahártya ciklusra. A petefészek által termelt hormonok (ösztrogén, progeszteron, inhibin) pedig visszahatnak az agyi és agyalapi sejtekre, egy komplex, több szinten és módon visszacsatolt dinamikus rendszert hozva létre.

pic1_resized.jpg
pic2.bmppic3.bmp
És mi köze ennek az egésznek a fűhöz?
A GnRH neuronok, mint a neuronok túnyomó többsége, nem önállóan, hanem egy hálózat részeként működnek. Viszonylag új eredmények szerint (melyek egy része ráadásul magyar kutatók munkájához köthető - szemléltető összefoglaló ábra a cikk 9. oldalán), a GnRH neuronok ún. endokannabinoidokkal (egy review) hatnak vissza az őket ingerlő és szabályzó neuronokra, mely endokannabinoidok ugyanúgy a CB1 és CB2 receptorokon hatnak, mint a cannabis fogyasztáskor a szervezetbe jutó THC.
Mit jelent ez?
Fű (illetve hasis) fogyasztásakor a szervezetbe bevitt THC bizonyíthatóan hatással van a női reproduktív hormonrendszerre, méghozzá annak egy központi elemére a GnRH neuronok működésére. A pontos hatást és annak mértékét persze nem könnyű jellemezni (ez várhatóan későbbi tanulmányok tárgya lesz), sőt ez valószínűleg a bevitt dózison kívül attól is függ, hogy a fogyasztó a(z ideális esetben) 28 napos ciklus mely napján jár éppen.
Ha ezt a rendszert további kívülről bevitt ágensekkel bolygatjuk (pl hormonális fogamzásgátlás), az eredő hatás még jelentősebb lehet (nem kizárt például hogy ha termékenység a hormonális fogamzásgátlás befejeztével nem áll helyre maradéktalanul, abban az esetleges THC fogyasztás is szerepet játszik).

Pár hivatkozás még a THC-val kapcsolatban inkább az általános hatások kapcsán:
2 - szerintem kissé modoros kérdések, de érdekes információk a válaszokban, 3 - ez pedig néhol elég terjengős, de ezzel együtt nem igazán tudok jobb magyar nyelvű összefoglaló videót.

A fenti mondat a Volt bejáratánál hangzott el pár éve egy biztonsági ember szájából.. Nos, ha valóban nem az, akkor igazán nem tudom.
Első axióma: Fesztiválozni jó. Egyrészt jó, mint minden barátokkal töltött szabadidős tevékenység, másrészt természetesen zenei élményeket nyújt (persze már ha az ember eljut a koncertekre - erre még visszatérünk) és végül, de nem utolsósorban jelentős szürrealitási forrás, mely tapasztalatok szerencsés esetben humoros kontextusban csapódnak le. A blog célja elsősorban a szórakoztatás, másodsorban az élménybeszámoló jellegű informálás, harmadrészt talán esetenként valamiféle gondolatébresztés (de csak elvétve) - mindez jobb híján első és másodkézből származó élményeken keresztül.

A szerző szakképzettségéről annyit, hogy kronológiailag az első találkozások (tősgyökeres illetve tős-gyökér fővárosi lakos lévén) a Szigethez köthetőek (1998), azóta minden nyáron elkerülhetetlen legalább egy de extrém esetben 3-4 efféle rendezvény meglátogatása. Idei terv: Volt, Sound, Sziget.

Miért ezek?
Először is a Volt az új (vintage) Sziget: a külföldiek aránya viszonylag alacsony, részben a fesztelen kommunikáció miatt családiasabb is, a hangulat jó, ismerősök száma magas, Sopron rulez, a zenei felhozatal általában kedvemre való (a tavalyi FNM kimondottan fasza volt). Szürrealitási faktor: mérsékelt. Zenei ajánló:


Sound: A Balatoni színhely pótolhatatlan, persze ennek az előnyei csak jó időben ütköznek ki, de akkor nagyon. 2 éve például egy kifejezetten kedves lány több más szerencsés egyénnel együtt meginvitált a vitorlásukra, ahol édesapjával a család saját tokaji furmintját fogyasztottuk, majd a naplementében titanikoztunk a partól áradó droidzenére - priceless. Mivel a magam részéről elég szigorú rock/metál vonalon nevelkedtem (persze azért gimnázium óta némi idő már eltelt) és alkoholon kívül más kábítószereket sem nagyon fogyasztok, így elsőre (2 éve) a milliő elég furcsa volt.
Példa 1: Két fuxos úr jön ki épp a tóból:
- Te, szerinted a Móni felránt velünk egy csíkot?
- Nem tudom, de ha ő nem, akkor mi biztos!
(általános derültség)

Példa 2: Guetta koncerten (tudom, nem vagyok sikeres ember) kislány megszólít:
- Szia, nincs véletlenül speed-ed?
- Szia, sajnos nincs.
- És nem tudod kitől lehetne szerezni?
- Nem.
(általános reménytelen kiábrándultság)

De persze az ilyesfajta benyomásokból elsőre fakadó fura érzésen hamar túlteszi magát az ember, és a második házmester után a dzsungel-élményt felváltja a szafari-élmény. Amíg a whiskey-morgan-gyömbérembe nem tesznek GHB-t, leszarom ki mit tol magába. Egyébként az atmoszféra tapasztalataim szerint itt is kitűnő. Azt hinné az ember hogy itt is feszülés van, mint a Vapianóban sorbanálláskor, de random izom tibor például, akivel normális esetben annyi kapcsolatod van, hogy levillog az Árpád hídon a belső sávban 70-nél, itt, ha épp egy asztalhoz kerülsz vele, vidáman kérdezi amikor italért megy hogy neked mit hozzon, és meséli átszellemült fejjel, hogy milyen csodálatos a gyermeke. Téged pedig érdekel. (Persze mint tudjuk a környezet erősen meghatározza az emberek viselkedését - lásd pl. itt). De vett már fel 5 után hazafelé sétálva BMV, dekoratív szőke sofőrrel amiből az anyósülésről derékig lógott ki egy sikoly maszkos ember (zene természetesen maxon). Szóval szürrealitási faktor: Magas.
A zenei felhozatal idén szintén ígéretes (pótolni kell, tavaly lemaradtam Sander Van Doorn-ról pl. bakker), mondjuk például:

Sziget: Nyilván nem olyan már mint rég, de most se rossz (legalább pár nap tervben van). A fesztivál területe veszélyesen nagy, intoxikált állapotban gyakran eltéved az ember. Főleg ha nem sikerül különbséget tenni a Medúza és a Mirror között, és azt hiszed visszajutottál ugyanoda - a 3. után lett gyanús. Itt jegyezném meg azt is hogy meg kéne tiltani, hogy az útkereszteződésben elhelyezkedő kocsmák különböző oldalai ugyanolyan módon legyenek dekorálva, némely helyzetben ez is tájékozódási fiaskót indukálhat.
Szürrealitási faktor: közepes, de performanszok között manapság is akadnak még gyöngyszemek - pl: ez, de régen gazdagabb volt a bizarrság palettája. Lásd pl: itt (és Mambo Kurt is hiányzik a nagyszínpadról)
A legtöbb régi élmény ide köt egyébként. Volt egy év amikor Pepsi-szigetként futott, és az ezen reklám koncepciójára létrehozott Shaolin udvar akadálypályáján sikerült kitörni a bokámat. Ezután a hangosító mögött ülve próbáltam élvezni a Slayer-t, de minden arra járó belerúgott a feldagadt lábamba a sötétben, ami akkor hevesebb negatív érzéseket szült bennem, mint amiket pl. a  Chemical Warfare című dal próbál közvetíteni..
Az idei Szigetes wurlitzerből:






Más fesztiválok miért nem?
Egyrészt persze pénz, idő, de ideológiai okai is vannak. A kisebb fesztiválokon (habár nyilván olcsóbbak) számomra érdekes külföldi előadó nem nagyon akad, a magyar zenekarok értékelhető szegmensének jó része pedig a fenti három helyszínen is megtekinthető. A hazai hakni-hadtestből az elmúlt 10-15 év alatt nagyon elegem lett, a Beatrice fellépései például, amiket régen kedveltem (hogy a Szigetes ŐsBikini bulikról ne is beszéljek) mostmár hangos szitkozódást szoktak belőlem kiváltani (mondjuk ez esetben azóta a zenekar is jelentősen változott).
Természetesen lehet mondani hogy fesztiválra nem a fellépők miatt megy az ember, de én igenis azért fizetek, hogy ha épp kedvem van, akkor odamehessek egy valamilyen nem mindennapi koncertre - persze, ahogy Fábry Sándor is megmondta még anno, a muszáj, az nem jó semmilyen témában (vö: "fakultatív, baszáskényszer nélküli kuplerájlátogatás"), de a lehetőség megnyugtat.
Tokaj jó hely, főleg a Borostyán pincészet, de még jobb ha épp nincs Hegyalja és nyugodtan be lehet ülni bárhová. Sopronban a Cézár elég messze van a fesztiváltól ahhoz, hogy tudjak még marhanyelvet enni, amikor épp akarok.
Ja, és SZIN-en veszélyesek a vízforgató nélküli melegvizes medencék - én megúsztam egy tüszős mandulagyulladással (elsőre a doki mononukleózissal gyanusított, mondván hogy én biztos mindenféle ismeretlen lánnyal nyálcseréltem), így utólag belegondolva nem is jártam olyan rosszul - biological warfare kills!